Kik voltak a "háromkirályok"?

Kik voltak a "háromkirályok"?


Amikor karácsony idején a betlehemek figurái között megjelenik három díszes ruhába öltözött alak, kezükben arannyal, tömjénnel és mirhával, legtöbbünk magától értetődő természetességgel „háromkirályoknak” nevezi őket. A karácsonyi hagyományokban szinte koronás uralkodókként élnek tovább, nevük – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – generációk óta ismerősen cseng. Ám ha közelebbről megvizsgáljuk a történetüket, hamar kiderül: a „háromkirályok” alakja sokkal titokzatosabb, összetettebb és izgalmasabb annál, mint amit a megszokott ábrázolások sugallnak.

A Biblia egyetlen evangéliuma, Máté írása említi őket, ám ott sem királyokként szerepelnek. A szöveg „napkeletről érkezett bölcsekről” beszél, akik egy különleges csillag feltűnését követve jutottak el Betlehembe. A görög eredetiben a „magosz” szó áll, amely olyan tanult embereket jelöl, akik jártasak voltak a csillagászatban, az asztrológiában, a vallási hagyományokban és a természet titkainak értelmezésében. Inkább tudósok, csillagvizsgálók vagy misztikus tanítók lehettek, semmint uralkodók, még ha később a képzelet királyi ranggal is ruházta fel őket.


Háromkirályok. Forrás: James Tissot, közkincs, wikipedia


Az sem szerepel az evangéliumban, hogy pontosan hárman lettek volna. A három ajándék – az arany, a tömjén és a mirha – alapján alakult ki az a meggyőződés, hogy három személy hozta azokat. Az idők során ez a szám szilárdult meg a keresztény hagyományban, és ezzel együtt az a gondolat is, hogy a három bölcs három különböző világrészt, három népet vagy akár az emberi élet három szakaszát képviseli. Így váltak a történetben az egész világot megszólító alakokká, akik nemcsak egy néphez, hanem az egész emberiséghez tartoznak.

A „háromkirályok” királlyá válása fokozatos folyamat volt. Az Ószövetség próféciáiban több helyen megjelenik az a kép, hogy a népek királyai ajándékokat hoznak a megváltónak, és hódolattal borulnak le előtte. Ezek a szövegek a korai keresztény értelmezésekben összekapcsolódtak a betlehemi bölcsek történetével, és így formálódott ki az a kép, amelyben már koronás főként érkeznek a gyermek Jézushoz. A középkori művészet, a legendák és a liturgikus szokások tovább erősítették ezt az elképzelést, míg végül a „háromkirályok” elnevezés teljesen általánossá vált.


A háromkirályok imádása római szarkofágon, 4. század. Forrás: wikipedia


Nevüket sem a Biblia őrizte meg számunkra. Gáspár, Menyhért és Boldizsár alakja a késő ókori és középkori hagyományból bontakozott ki, amikor a hívők egyre részletesebben szerették volna elképzelni a történet szereplőit. A három névhez gyakran eltérő életkor, bőrszín és származási hely is társult, ezzel is hangsúlyozva, hogy a betlehemi gyermek minden emberhez szól, függetlenül attól, honnan érkezik vagy milyen háttere van.

Ajándékaik jelentése különösen mély szimbolikát hordoz. Az arany a királyi méltóságot fejezi ki, a tömjén az isteni jelenlétet és a kultikus tiszteletet, a mirha pedig az emberi sors törékenységére, a szenvedésre és a halandóságra utal. Ezek az ajándékok egyszerre vallanak hódolatról, hitről és arról a felismerésről, hogy a megszületett gyermek élete túlmutat a megszokott emberi kereteken.

A „háromkirályok” története ezért nem csupán egy kedves karácsonyi epizód. A keresés, az útra kelés és a felismerés története is egyben. Olyan embereké, akik képesek voltak elindulni az ismeretlenbe egy jel nyomán, és akik nem riadtak vissza attól, hogy kérdezzenek, kételkedjenek, majd végül leboruljanak egy egyszerű körülmények között megszületett gyermek előtt. Ebben rejlik a történet időtállósága: nem a rang, nem a hatalom, hanem a nyitottság és az alázat vezet el az igazsághoz.



A háromkirályok imádása, ikon, Keresztény múzeum, Athén. Forrás: Ricardo André Frantz, CC BY-SA 3.0, wikipedia


Talán ezért maradtak meg a „háromkirályok” alakjai ilyen erősen a karácsonyi hagyományban. Bennük nemcsak egy régi bibliai történet szereplőit látjuk, hanem saját kérdéseink, kereséseink és reményeink tükörképét is. Ahogyan ők követték a csillagot, úgy keresi az ember ma is a fényt a sötétebb időkben – karácsonykor pedig különösen közel érezzük magunkhoz ezt az örök úton levést.


Forrás:

wikipedia

Felső kép: Carole Raddato, CC BY-SA 2.0, wikipedia

Tetszett a cikk?

 

 

ÜnnepekVilága cikkajánló

Május 10. – MADARAK és FÁK napja (Magyarország)
Világunk ünnepe, Egyéb ünnepek
A természet védelme nemcsak tudományos vagy gazdasági kérdés, hanem erkölcsi felelősség is.
Húsvéthétfő – a locsolkodás és a tavasz ünnepe
Húsvét, Húsvéti érdekességek
A Húsvéthétfő különösen a népi hagyományok és tavaszi szokások miatt ismert.
Február 1. - A hidzsáb világnapja
Vallások ünnepe, Iszlám
A fejkendő eltakarja a hajat, a nyakat és a füleket, miközben az arc szabadon marad.
Kell-e szeretnünk a Valentin-napot ahhoz, hogy értékes legyen?
Valentin-nap, Érdekességek a Valentin napról
Van, aki lelkesedik érte, mások fárasztónak, túlhangsúlyozottnak vagy egyszerűen feleslegesnek érzik.
Pünkösd jelentése és szimbólumai
Vallások ünnepe, Pünkösd / Kereszténység
Pünkösd a keresztény ünnepkör egyik legmélyebb jelentéstartalmú napja.
Az élet apró csodájának ünnepe
Világunk ünnepe, Egyéb ünnepek
A Tojás Világnapját először 1996-ban rendezték meg, és minden év októberének második péntekén tartják.
A szerelmesek szigetei
Valentin-nap, Utazás, világjárás
Varázslatos szív alakú szigetek és tavak a világ minden tájáról, amelyekről a Valentin-nap jut eszünkbe.
Édes utazás a nagyvilágban – Észak-Amerika 7/3
Ünnepi sütik, NEMZETKÖZI sütemények
Butter Tart - Kanada egyik legikonikusabb desszertje.
Május 5. – A szülésznők és bábák nemzetközi napja
Családok ünnepe, Egyéb családi ünnep
A szülésznők és a bábák életünk egyik legmeghatározóbb pillanatában vannak jelen: a születésnél.

További cikkek »