Pünkösd története


A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelynek gyökerei az ószövetségi zsidó hagyományokig nyúlnak vissza. Maga az elnevezés a görög pentékoszté szóból származik, amelynek jelentése „ötvenedik”, utalva arra, hogy az ünnepet húsvét után az ötvenedik napon tartják.

 

Ószövetségi eredet: a zsidó Sávuót ünnepe

A pünkösd előzménye a zsidó vallás egyik fontos ünnepe, a Sávuót volt. Eredetileg aratási ünnepként tartották számon, amikor az első termést ajánlották fel Istennek. Később vallási jelentéssel gazdagodott: a hagyomány szerint ezen a napon kapta meg Mózes a Törvényt a Sínai-hegyen.

Ez az ünnep egyszerre fejezte ki a hálaadást a termésért és az Isten és népe közötti szövetséget.

 

Újszövetségi fordulópont: a Szentlélek eljövetele

A keresztény pünkösd történetének központi eseménye az Apostolok cselekedeteiben olvasható. Jézus mennybemenetele után tanítványai Jeruzsálemben gyűltek össze, amikor különleges jelenségek kíséretében leszállt rájuk a Szentlélek: szélzúgás hallatszott, és lángnyelvek jelentek meg felettük.

Ekkor történt meg az, amit a keresztény hagyomány az Egyház születéseként tart számon. Az apostolok különböző nyelveken kezdtek beszélni, és képessé váltak arra, hogy tanításukat minden néphez eljuttassák.

 

Az ünnep kialakulása a kereszténységben

Bár maga az esemény az első században történt, a pünkösd mint önálló keresztény ünnep csak a 2. században jelenik meg az írott forrásokban. Ugyanakkor ünneplése kezdettől fogva szorosan kapcsolódott a húsvéthoz, és annak beteljesedéseként tekintettek rá.

A korai egyházban a pünkösd a húsvéti időszak lezárása volt, és kiemelt szerepet kapott a keresztény közösségek életében. Később külön liturgikus ünneppé vált, amelyhez saját szertartások és hagyományok kapcsolódtak.


A pünkösd jelentősége az idők során

A pünkösd az évszázadok során a keresztény hit egyik alapünnepévé vált. Nemcsak egy bibliai esemény emléknapja, hanem annak jelképe is, hogy a kereszténység kilépett a zárt közösségből, és világvallássá kezdett formálódni.

Az ünnep ma is a Szentlélek eljövetelére emlékeztet, és a keresztény közösség megszületésének szimbóluma.


Forrás:

wikipedia

Felső kép: Krisztus, Mária és az Apostolok, forrás: wikipedia

Tetszett a cikk?

 

 

ÜnnepekVilága cikkajánló

Wass Albert: Angyalka
Advent / Karácsony, Történetek / Könyvek
Wass Albert egyik gyönyörű karácsonyi történetével érkezem ma.
Húsvétvasárnap – a feltámadás ünnepe
Húsvét, Húsvéti érdekességek
Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.
Börtönből írt szerelmi vallomás
Valentin-nap, A szerelem / szeretet ereje
A legrégebbi Valentin-napi költemény a Londoni Tower egyik nyirkos cellájában íródott.
Édes utazás a nagyvilágban – Ázsia 7/4
Ünnepi sütik, NEMZETKÖZI sütemények
Bibingka – A fülöp-szigeteki karácsonyi "rizstorta".
A Vizes Élőhelyek Világnapja
Világunk ünnepe, A víz napja
1971. február 2-án írták alá a Ramsari Egyezményt, amely a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgálja.
Március 20. - A BOLDOGSÁG NEMZETKÖZI NAPJA
Világunk ünnepe, Egyéb ünnepek
Ez a nap ahhoz az érzéshez kötődik, amelyet minden ember keres: a boldogsághoz.
Július 13. - NAGYMAMÁK VILÁGNAPJA
Családok ünnepe, Egyéb családi ünnep
Életünkben a nagymamák szerepe sokkal nagyobb, mint gondolnánk.
A világ legnagyobb karneváljai
Farsang / Karnevál, Báli szezon
Itt az idő a partira! A világ nyolc leglátványosabb karneválja következik.
József Attila és a magyar költészet napja
Kulturális ünnepek, Kultúra / Költészet napja
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik.

További cikkek »