A nagyszombat a nagyhét utolsó napja a húsvét előtti napon. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. A hívők nagyszombaton a halálról, az elmúlásról elmélkednek, de egyben a reményről is, hogy a halál nem végleges állapot. 

Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltár, amit nagycsütörtök napján minden felszerelésétől megfosztottak, üresen áll. Nem tartanak szentmisét sem.

„Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme drága keneteket vásároltak, és elmentek, hogy megkenjék Jézus holttestét. A hét első napján, kora reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt van a hely, ahová temették. Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek." Mk 16,1-7

A fekvő Krisztus. Készítette: Ifjabb Hans Holbein: Jézus Krisztus teste a sírban.

A liturgiában a nagyszombat egyik legismertebb szertartása a húsvéti vigília, amely éjszaka kezdődik, és a világosság, a feltámadás szimbóluma köré épül. A templomokban ilyenkor meggyújtják a húsvéti gyertyát, amely a feltámadt Krisztus fényét jelképezi, és ezzel a halál feletti győzelmet ünneplik. Nagyszombat tehát a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak, ezt követi a keresztvíz-szentelés.

A Szent Tűz. Forrás: Mar Sharb, CC BY 2.0, wikipedia

Régen az új tűz, amellyel a keresztények a húsvéti ételeiket főzték, a nagyszombati, megszentelt tűz parazsától vagy szenétől lobbant lángra. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap - az asszisztencia vezetésével - elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.

A jeruzsálemi Szent Sír templomban minden év nagyszombatján éjfélkor megismétlődik a tűzszentelés szertartása. Forrás: wikipedia

A nagyszombat a várakozás, a remény és a belső csend napja. Bár a sír üresen áll, a hívők már érzik a feltámadás közeledtét. A nap a megújulás lehetőségét hordozza: a szenvedés és a halál után eljön az élet, a fény és a remény.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Ana Paula Hirama, CC BY-SA 2.0, wikipedia