Október 15-én van a kézmosás világnapja, május 5-én pedig a kézhigiéniás világnap. Első hallásra talán úgy tűnik, ugyanarról beszélünk, de valójában van egy apró kis különbség: az Egészségügyi Világszervezet nem egy általános „kézmosás-napot” hirdetett meg, hanem egy sokkal célzottabb kezdeményezést: az egészségügyi intézményekben dolgozók felelősségére kívánta felhívni a figyelmet.

A kampány neve – “Save Lives: Clean Your Hands” – már önmagában is sokat elmond. Ez a nap elsősorban nem az otthoni rutinról szól, hanem a kórházak világáról, ahol egyetlen elmulasztott kézfertőtlenítés is súlyos következményekkel járhat.

A modern orvoslás egyik legnagyobb kihívása nem feltétlenül a betegségek felismerése, hanem a fertőzések megelőzése. Az úgynevezett kórházi fertőzések sokszor éppen ott jelennek meg, ahol gyógyulni szeretnénk. És gyakran egy egészen hétköznapi dolog áll mögöttük: az érintés.

Ezért lett a kézhigiénia az egyik legfontosabb „védelmi vonal”. Hiszen életeket menthet. A kézhigiéné az epidemiológia és a fertőzéskontroll egyik legfontosabb területe, mivel a kézzel történő kontaktus az egyik leggyakoribb kórokozóátviteli útvonal.

Forrás: kaboompics, pexels

Semmelweis Ignác már a 19. században felismerte: az orvosok keze is lehet a fertőzések forrása. Az 1800-as évek közepén Semmelweis a bécsi közkórház szülészeti klinikáján figyelt fel arra, hogy az egyik klinikán a szülőanyák halálozási aránya jóval magasabb, mint a másikon. Azt figyelte meg, hogy a magas halálozási arányú klinikán az orvosok és orvostanhallgatók a boncolás után közvetlenül átjártak a szülészetre, és a szappanos kézmosás ellenére a kézfejük bőréről továbbra is kellemetlen szagok áradtak. Bevezette, hogy az orvosok a boncolási műveleteket követően, illetve két páciens vizsgálata között is klórmész-oldatos kézmosással fertőtlenítsék a kezeiket. Az eljárás bevezetését követően a halálozási arány drasztikus csökkenésnek indult a szülészeten. Abban a korban ugyanakkor nehéz volt elfogadtatni ezt az elméletet a tudóstársadalommal. Semmelweis igyekezete ellenállásba ütközött és emiatt a később alapvető protokollá vált higiéniai gyakorlat lassan terjedt el az orvoskollégák között.

Semmelweis Ignác. Forrás: József Borsos, wikipedia

Semmelweis előtt néhány évvel az amerikai Oliver Wendell Holmes is felfedezte, hogy a gyermekágyi láz az orvos-beteg közötti fizikai érintkezések eredménye. Akárcsak Semmelweis, Holmes is ellenállásba ütközött a kollégái részéről, akik kikérték maguknak a gyanúsítást, hogy ők fertőzték meg az anyákat. 

Május 5. így egy kicsit az ő örökségükről is szól. Felfedezésük ma az egész modern higiéniai gyakorlat egyik alapköve. A dátum kiválasztása érdekes döntés volt. Az 5-ös szám ugyanis kezünk 5 ujjára utal. Egy egyszerű, szinte játékos szimbólum, ami mögött nagyon komoly üzenet húzódik meg.

A kézhigiénia figyelem, felelősség és tudatosság. Az egészségügyben dolgozóknak ez napi szinten döntéseket jelent: mikor, hogyan, milyen helyzetben szükséges.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: AVAKAphoto / pixabay