Mai írásomban Spanyolország egyik legkülönlegesebb nemzeti ünnepéről, a „La Tomatináról” írok, amely nemcsak Spanyolországban, hanem világszerte híres vidám és különleges hangulatáról.

Spanyolország, a napsütés, a tánc és a jókedv országa, számtalan ünneppel büszkélkedhet, de kevés olyan van, amely annyira különleges és világszerte ismert, mint a La Tomatina, a híres paradicsomdobáló fesztivál. Ez az esemény minden év augusztusának utolsó szerdáján kerül megrendezésre a kis Buñol városában, amely Valencia tartományban található. Bár elsőre tréfának tűnhet, a La Tomatina több mint hetven éve a spanyol kulturális örökség része, és évente több tízezer látogatót vonz a világ minden tájáról. A La Tomatina egyértelműen Spanyolország legpirosabb ünnepe, amely során szó szerint mindent eláraszt a paradicsomlé.

Egy spontán lázadásból világfesztivál

A történet a 20. század közepére nyúlik vissza. 1945-ben egy helyi fiatalokból álló csapat a városi felvonuláson, egy apró nézeteltérés után, hirtelen ötlettől vezérelve, a közeli zöldséges standról paradicsomokat kezdett hajigálni egymásra. A rendőrség természetesen közbelépett, de a káosz annyira mulatságosnak bizonyult, hogy a következő évben a lakosok maguktól megismételték, immár szándékosan. És így született meg a hagyomány, amelyet a Franco-diktatúra idején ugyan betiltottak, de a buñoliak nem adták fel: a tiltás ellenére titokban, újra és újra paradicsomokkal „lázadtak”. A 1950-es évek végére a La Tomatina már hivatalosan is fesztivállá vált, és azóta minden évben megtartják; esőben, napsütésben, válságban vagy békében, mindegy.

Forrás: flydime - La Tomatina (25.08.2010) / Spain, Buñol, CC BY-SA 2.0, wikipedia

A paradicsomcsata napja – amikor semmi sem marad szárazon

A harc reggel 11 órakor veszi kezdetét, de már hajnalban hömpölyög a tömeg Buñol keskeny utcáiban. A La Tomatina fesztivál része (még a paradicsomdobálás előtt) egy hagyományos játék, amit úgy hívnak: „el palo jabón” vagy teljesen: „el palo enjabonado” - vagyis „a beszappanozott rúd”.

Ebben a játékban:

• Felállítanak egy magas, függőleges rudat, amit zsírral vagy szappannal bekennek,

• a tetejére tesznek egy sonkát (jamón),

• és a résztvevők megpróbálnak felmászni a csúszós rúd tetejére, hogy elérjék a sonkát.

• Amikor valakinek sikerül megszereznie a sonkát, ezzel kezdődhet a paradicsomcsata.

Ez persze gyakran hosszú percekig, akár órákig tart, miközben a tömeg izgalommal várakozik, és amint elhangzik a jelzőhang, kamionok gördülnek be a városba, több mint 100 tonna érett paradicsommal megrakodva.

Forrás: puuikibeach, CC BY 2.0, wikipedia

A következő egy óra a totális vörös őrületé. Mindenki mindenkit dobál, a levegőben repül a paradicsom, a házak falai vérvörösre festődnek, a cipők csúsznak a pépes lében, és senki sem marad szárazon. A fesztiválnak szigorú szabályai vannak: csak összenyomott paradicsommal szabad dobni (hogy ne fájjon), nem lehet semmit a másik arcába nyomni, és a harc pontosan egy óra múlva leáll, amint megszólal a második jelzőhang, mindenki abbahagyja. Addig viszont: totális, nevetős, paradicsomos anarchia uralkodik.

Tisztulás, öröm és közösség – a vörös massza mélyebb üzenete

Bár első pillantásra ez az egész úgy tűnhet, mintha egy tömeges élelmiszer-pazarló csíny lenne, a helyiek és a fesztivál résztvevői számára a La Tomatina több ennél. Ez a nap az egyenlőség és az önfeledtség ünnepe, amikor nem számít, ki honnan jött, mennyit keres, vagy milyen nyelvet beszél. A paradicsomcsata mindenkiből gyermeket csinál: mindenki nevet, mindenki vörös, mindenki ugyanúgy csúszik a pépben.

A fesztivál végén a város megtelik vízsugaras takarítókkal, a helyiek slagokkal locsolják le a turistákat, és estére Buñol újra visszaváltozik békés kisvárossá, mintha mi sem történt volna. De mindenki tudja: jövőre újra vörösbe borul majd az utca.

Forrás: Graham McLellan, CC BY 2.0, wikipedia

Az ünnep népszerű a turisták körében

Ma már a La Tomatina a világ egyik legismertebb fesztiválja. Több mint 40 000 látogató érkezik évente minden kontinensről, a belépő emberek száma korlátozott, ezért regisztrációhoz kötött a részvétel. A paradicsomokat pedig külön erre a célra termesztik, mert emberi fogyasztásra már túl érettek. A közeli szállodák hónapokkal előre megtelnek, és a város egyetlen napra a „világ legpirosabb helyévé” válik.

Az eseményt kísérő koncertek, paella-főzőversenyek és utcabálok igazi mediterrán hangulatot teremtenek. Buñol lakói pedig büszkék erre az őrült hagyományra.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: flydime - La Tomatina (25.08.2010) / Spain, Buñol, CC BY-SA 2.0, wikipedia