Ma a figyelem egy közös, mindannyiunkat érintő értékre irányul: az EGÉSZSÉGRE. A testi és lelki jólétünk az életünk egyik legfontosabb alapköve. Az egészség világnapját az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) hívta életre 1948-ban, saját megalakulásának évfordulóján. Azóta minden évben április 7-én más és más témát helyeznek a középpontba – legyen szó mentális egészségről, a betegségek megelőzéséről vagy az egészségügyi ellátás egyenlő hozzáféréséről, például: depresszió (2017), egyetemes egészségügyi ellátás (2018-2019), az egészségügyi dolgozók megbecsülése (2020, COVID-19 idején). Minden téma konkrét cselekvési programokat indított el világszerte.

Az egészség nyomában

Az egészség jelentése az idők során folyamatosan változott. A biomedikális szemlélethez igazodva a korai meghatározások az emberi test működőképességére helyezték a hangsúlyt; az egészséget olyan állapotként értelmezték, amelyben a szervezet normálisan működik, és amelyet időnként betegségek zavarhatnak meg. Egy ilyen meghatározás például így hangzik: „olyan állapot, amelyet anatómiai, élettani és pszichológiai épség jellemez; az egyén képes betölteni a számára fontos családi, munkahelyi és közösségi szerepeket; valamint képes megbirkózni a fizikai, biológiai, pszichológiai és társadalmi stresszel.” (Biomedikális szemlélet = A biomedikális modell a 19. században kibontakozó, iparosodott nyugati társadalmakban domináns egészségfelfogás, amely a betegséget kizárólag a test biológiai szintjén - baktériumok, vírusok, sejtszintű zavarok - értelmezi, és az egészséget a betegség hiányaként definiálja.)

1948-ban azonban egy radikális fordulat következett be a korábbi meghatározásokhoz képest, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy magasabb szintű megközelítést javasolt, és az egészséget a jólléttel kapcsolta össze: „a testi, lelki és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” Ez azt jelenti, hogy nemcsak az számít, hogy nem vagyunk betegek, hanem az is, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, kiegyensúlyozott kapcsolataink vannak, és képesek vagyunk megbirkózni a mindennapi kihívásokkal. Bár ezt a meghatározást sokan innovatívnak tartották, kritikák is érték, mivel túl általánosnak és nehezen mérhetőnek vélték. Hosszú ideig inkább egyfajta eszményként tekintettek rá, és az egészségről szóló gondolkodás gyakran visszatért a biomedikális modell gyakorlati megközelítéséhez.

Ahogyan a betegséget sem pusztán állapotként, hanem folyamatként kezdték értelmezni, ugyanilyen szemléletváltás történt az egészség meghatározásában is. Ebben ismét a WHO játszott vezető szerepet, amikor az 1980-as években elősegítette az egészségfejlesztési mozgalom kialakulását. Ez egy újfajta egészségfelfogást hozott: az egészséget nem statikus állapotként, hanem dinamikus alkalmazkodóképességként, vagyis „az élethez szükséges erőforrásként” határozták meg.

1984-ben a WHO módosította az egészség definícióját: „az a mérték, amelyben az egyén vagy csoport képes megvalósítani törekvéseit, kielégíteni szükségleteit, valamint alkalmazkodni a környezetéhez vagy megküzdeni azzal. Az egészség a mindennapi élet erőforrása, nem pedig az élet célja; pozitív fogalom, amely a társadalmi és személyes erőforrásokat, valamint a fizikai képességeket hangsúlyozza.” Ennek megfelelően az egészség magában foglalja az egyensúly fenntartásának képességét és a kedvezőtlen eseményekből való felépülést is. A mentális, szellemi, érzelmi és társas egészség az ember azon képességeire utal, hogy képes kezelni a stresszt, új készségeket elsajátítani és kapcsolatokat fenntartani – mindezek az alkalmazkodóképesség és az önálló élet alapját képezik. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy az egészséget tanuljuk, fejlesszük és erősítsük.

Az 1970-es évek végétől az Egyesült Államokban a „Healthy People” nevű szövetségi program jól látható része lett a lakosság egészségi állapotának javítására irányuló törekvéseknek. Minden évtizedben új változat jelenik meg, frissített célokkal, kiemelt területekkel és mérhető célkitűzésekkel a következő tíz évre, majd ezek eredményeit értékelik. Az előrehaladás azonban sok esetben korlátozott volt, ami kérdéseket vetett fel a program hatékonyságával kapcsolatban egy széttagolt és nem kellően összehangolt amerikai egészségügyi rendszerben. A Healthy People 2020 nagyobb hangsúlyt fektet az egészségmegőrzésre és a megelőzésre, valamint kiemeli a társadalmi tényezők szerepét az egészség alakulásában. Az új, kibővített digitális felület megkönnyíti az információk használatát és terjesztését a korábbi, terjedelmes nyomtatott kiadványokhoz képest. E változások hatása a következő években válik majd igazán láthatóvá.

Az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére és gyógyítására irányuló szervezett tevékenységeket az egészségügyi szakemberek végzik. Az egészségügyi ellátás és a környezeti tényezők mellett számos más tényező is befolyásolja az egyének egészségi állapotát. Ezeket „az egészség meghatározó tényezőinek” nevezik, és ide tartozik például az egyén háttere, életmódja, gazdasági helyzete, társadalmi körülményei és spiritualitása. Kutatások kimutatták, hogy a magas stresszszint jelentősen hatással lehet az emberi egészségre.

A 21. század első évtizedében az egészség képességként való értelmezése lehetővé tette, hogy az önértékelés az egészségjavító törekvések egyik fő mérőszámává váljon. Ennek köszönhetően valaki egészségesnek érezheti magát akár több krónikus betegség vagy súlyos állapot mellett is.

Az egészség dimenziói:

• biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése,
• lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele,
• mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség,
• emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége,
• szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége.

Apró lépések, nagy változások

Az egészség megőrzése nem feltétlenül hatalmas áldozatokat igényel. Sokszor a mindennapi, apró döntéseink számítanak igazán:

• Egy rövid séta a friss levegőn
• Tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozás
• Megfelelő mennyiségű alvás
• Stresszkezelés, akár egy csendes pihenéssel
• Kapcsolattartás szeretteinkkel

Ezek az egyszerűnek tűnő szokások hosszú távon komoly hatással lehetnek az életminőségünkre.

A modern világ kihívásai

A mai rohanó életmód sokszor próbára teszi az egészségünket. A stressz, az ülőmunka, a képernyők előtt töltött hosszú órák mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevésbé figyeljünk önmagunkra. Emellett a mentális egészség kérdése is egyre nagyobb figyelmet kap – és joggal. A lelki egyensúly ugyanolyan fontos, mint a fizikai állapotunk.

Nemcsak a természeti katasztrófákat (árvíz, cunami, ózonlyuk, földrengés stb.), a környezeti ártalmakat, a fertőző betegségeket kell elkerülni ahhoz, hogy megőrizhessük egészségünket. Az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövő egészségkárosító hatásokat is csökkenteni kell, mint például a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási és egyéb higiénés ártalmakat, vagy az önveszélyeztető magatartásokat: a drog, a dohány és az alkoholfogyasztást is.

Az egészség világnapja egy lehetőség arra, hogy végre feltegyük magunknak a kérdést: vajon eleget teszünk-e a saját jóllétünkért? Már az is számít, ha tudatosabban kezdünk magunkra is figyelni. Talán éppen ma van itt az ideje egy kis változtatásnak. Egy hosszabb séta, egy egészségesebb étel, vagy egyszerűen csak egy nyugodt óra, amikor kikapcsoljuk a telefont.

Mert az egészség nem luxus, hanem az alap, amire minden más épül.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Vanessa Ray, pexels